VÖRÖSMART

Vörösmart egy baranyai település, amely a római Ad Novas-ból nőtte ki magát. Verusmorth néven 1246-ban említik, a falu határában található Várhegyen pedig a 18. században egy 24 szögű castrum maradványaira bukkantak. A helyiek Vörösmartnak nevezik, amely a legenda szerint az egykor itt élt gonosz, vörös hajú úrnőről, Vörös Mártáról kapta a nevét (itt a link a legendáról az „Interesting Facts” részben).

Ma a település borútjairól és a számos borospincével rendelkező szurdokairól híres. A szurdok a sárga löszben esővíz hatására kialakult, több méter mély vízfolyás medre, amelyet a helyiek útként használnak. A szurdok oldalait általában azoknak a fáknak a gyökerei tarkítják, amelyek lombjai felülről teljesen befedik azt, így alagúttá alakítva a szurdokot. Vörösmarton két nagy szurdok létezik; a katolikus és a református szurdok. Helyi elnevezések ezek, amelyeket a szurdok bejáratánál elhelyezkedő templomokról neveztek el. A szőlőskertek a hegy déli oldalán helyezkednek el, amely a helyi minőségi borok termesztésének elengedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért nem csoda, hogy számos baranyai borász települt ide, akik közül néhányan ajánlataikba gasztronómiai csúcskínálatot is beépítettek, illetve számos rendezvényt szerveztek a borkóstoláshoz köthetően.

A szőlőskerteken kívül Vörösmartot termékeny mezők is körülveszik, valamint az ún. Öreg Dunán, a Duna egyik holtágán fekszik, amely a Drávaszög egyik legjobb édesvízi horgászhelye.

Vörösmart a házigazdája a jól ismert „Betlehemezésnek”, egy érdekes, hagyományon alapuló rendezvénynek is, amely alkalmával a „Kis Jézus” és az angyalok házról házra járnak.

Ha élni szeretne a gasztronómia kínálta kiváló lehetőségekkel, látogasson Vörösmartra.