CSÚZA
eke és madár

Csúza, amelyet 1252-ben említenek először – kicsit később, mint Vörösmartot – IV. Béla adománylevelében Chuza néven, hasonlóan változatos történelemmel rendelkezik. 1698 és 1734 között Savoyai Jenő tulajdonában volt. Mária Terézia lánya, Krisztina 1780-ban ajándékként kapja meg a falut, és később, házassága révén Habsburg tulajdonba kerül. A falu első pecsétjén egy eke és egy hatalmas szőlőfürtöt a csőrében tartó madár látható, amely egyértelműen utal arra, hogy mivel is foglalkozhattak a helyiek. Vörösmarthoz hasonlóan Csúza is a Báni-hegy déli lejtőin fekszik, ezért borai minősége sem marad el a vörösmartitól, sőt!

A falu egyik nevezetessége a dombra épült, impozáns méretű református templom, amely feltételezhetően korábbi templomok romjaira épült. Ebben szolgált Ács Gedeon lelkészként, aki később Kossuth tábori lelkésze volt az emigráció idején. Katolikus templomot 2008-ban szenteltek itt újra, először a török idők óta. A templom modern kivitelezésű, és egy csúzai származású építőipari üzletember építtette.

A helyiek szájhagyományának részét képezi egy legenda egy aranyhintóról, amelyet a törökök rejtettek a falu és a templomdomb alatt kanyargó alagútrendszerbe.