NAGYHARSÁNY
Ördögszántás

A Szársomlyó mészkőfelszíne a külső erők (víz, fagy, hő) hatására erősen karsztosodott karrmezővé alakult. Ilyen felszínen igen gyér a növényzet. Mivel a karrmező felszínformái messziről láthatóak és leginkább óriási barázdákra hasonlítanak, ezért a helyiek még réges-régen elnevezték ördögszántásnak (ilyen névvel illetnek még számos felszínformát a Kárpát-medencében).

A legenda azonban másról szól. Eszerint Harsányban élt egy özvegyasszony és annak Harka nevű lánya, amely igen megtetszett az ördögnek, ezért az eljegyezte magát a lánnyal. Az özvegyasszony nem akarta a lányát az ördögnek adni, ezért lehetetlen feladat elé állította. Azt mondta az ördögnek, hogyha reggelig, kakaskukorékolásig felszántja a hegyoldalt, neki adja a lányát. Az esti harangszó után nekiállt hát az ördög hat pár fekete macskával a hegy felszántásának. Az éjszaka folyamán az asszony látta, hogy az ördög már majdnem teljesen befejezte a szántást, ezért nagyon megijedt, mert nem akarta elveszíteni egyetlen leányát. Hogy megmenthesse a lányt, ő maga kezdett el kukorékolni. Ezzel felébresztette a falu többi kakasát is, akik válaszoltak a kukorékolásra. Az ördög éktelen haragra gerjedt, eldobta az ekéjét (amiből a Beremendi-hegy lett), kirázta csizmájából a földet (amelyből a Siklósi-várhegy és a Göntér keletkezett), majd visszatért a föld alá, ahol nyomban kénes forró víz tört a felszínre. Harka tiszteletére ezt a termálforrást Harkánynak nevezték el. A Szársomlyó lejtőin pedig megmaradtak a barázdák és a macskakörmök.

 

Nagyharsány

A falu határában vívták az egyik legfontosabb csatát a törökök ellen, amely keresztény győzelemmel végződött. A Lotaringiai Károly által vezetett 60,000 katonát számláló császári had 1687. augusztus 11-én csapott össze Szulejmán nagyvezír 80,000-es seregével, és megfutamították őket. Ez a csata vetett véget Magyarország 150 évig tartó oszmán hódoltságának. Van, aki úgy tudja, hogy a település a győzelem utáni örömteli harsonázásról kapta a nevét, de valószínűbb a másik magyarázat, mely szerint a hegység hajdani hársfaerdejéről nevezték el a községet.