KISKŐSZEG

Kiskőszeg a római Ad Militare erőd helyén jött létre. A település mai horvát neve (Batina) botot, husángot jelent. E nevet hatóságilag szabták ki a településre az első világháború után. A Zöld-sziget, a teljes dunai látkép, a Báni-hegy meredek löszfalai, az ártér galériaerdői és Antun Augustinčić hatalmas emlékműve mind lenyűgöző benyomást keltenek  Kiskőszegen.

Az emlékmű és az emlékhely egy nagy csatának állít emléket, amely ezen a helyen zajlott le 1944. november 11-e és 30-a között zajlott le egyik oldalon a német csapatok, másik részről   a Vörös Hadsereg és a Jugoszláv Népfelszabadító hadsereg között. Három évvel a kiskőszegi csata után az ún. 169-es ponton (tkp. a 169 m-es tengerszint feletti magasságon), ahol a legádázabb harcok folytak, emlékművet állítottak a Vörös Hadseregnek. Az emlék-komplexum központi létesítménye a monumentális, 27 m magas emlékmű, amelynek csúcsán a Győzelem nevű, 8 m-es szobor áll. Az emlékmű különlegessége továbbá a Vörös Hadsereg 1297 katonájának maradványait tartalmazó tömegsír. Az események szerencsétlen egybeesése, hogy az emlékmű helyén állt egykor a római erőd, amely feltáratlan maradványaira egyszerűen ráépítették az impozáns emlékművet.

Minden év júliusának első hétvégéjén innen, a Zöld-szigetről indul a „Béke regattája”, egy kajak/kenu túra, amely az Almás és Vukovár állomások után Újlakon ér véget.

Több mint másfél évtizede a Zöld-szigeten rendezik meg a Biker’s Weekend” nevű motoros találkozót, ahol jó kis rock-zenekarok szórakoztatják a közönséget. A fantasztikus légkör nagyszámú vasparipás látogatót vonz a helyszínre.